f0af69
6d3f0f
925f28
fae4cd
osz
2010 szeptember2014 március2014 március2009 december2009 szeptember2009 december2014 december

Mecsek : Völgyekben

Szerző:
Tomisenior
2008 szeptember 20 15:48
Egy kutya négyszer fárad, elmaradhat-e a limbó a 5000 Volt alatt, mire lenne jó a szánkó by Magdi, a völgyekben nincs tírárá, és asszem lakhelyet váltok.

Ajgnerszilárd ide, vagy oda, akármilyen idő volt kilátásban, ez a túra nem maradhatott volna el. A parkolóban a két autónk képviselte a kritikus tömeget, és az induláskori létszám 5,5-ben állt meg. Ugyanis magunkkal hoztuk Suzyt, a spánielt, aki már végigrohant velünk egy 10 km-es etapot pár éve, és hasonlóan kidöglött, mint ezen a szombati napon. Kisvalával konszenzusra is jutottunk, hogy mivel kétszer annyi a lába, és oda vissza lohol, így négyszer olyan fáradt lesz a végén. De bírta :) Ami félelmem inkább volt, az az, hogy jó kondi ide-vagy oda, a kocsit lehet hogy tolni kell a zengővárkonyi hegyek közt, mivel az üzemanyagszintjelző lógott, mint a lestrapált vőlegény a nászészaka másnapján.

Naszóval. Hiába is akar az emberfia pihenni, egy kutyának ha menni kell, hát menni kell. Hála a kis terrieremnek, akinek a kiválasztása csakis 6-óra magasságban indulhat be, szóval miatta : korai volt az ébresztő. Úgyhogy ahhoz képest, hogy 8:30-re terveztem az érkezést Óbányára, már 7-kor teljes menetfelszerelésben , becsomagolva voltam útrakész.. Na de ennek köszönhetően volt időm beugrani a Gabiékhoz, hiszen útbaestek az indulási pont felé. Szembejövet Krisz ment el éppen Pécs felé, hogy elhozza az izraeli cimbijét, Chen-t, akivel akadtak némi kommunikációs zsákutcák a nap folyamán ( nekem legalábbis ). A minimális angolommal néha beszélgetésbe elegyedtük, de valahogy leragadt a társalgás a sörnél, bornál, sznapsznál. Szimpatikus nekem ez a srác :) No. Gabiéknál fürdőszobaprogram, Kisvala kinézett az ajtón a borotvahabos-krémes, félmeztelen mivoltában...szörnyű volt. Még jó, hogy nem hoztam a lányomat az útra. Nem lett volna belőle egészséges felnőtt ha ezt meglátja.. !

Induljunk.

Megírtam ugyan, hogy napellenző kell a kocsikhoz, de napszúrástól ebben a 24 órában nem kellett félnünk. Karesz és a kislánya nem jöttek el, Peppinó, és Janó is kihagyták, és Csilla sem futott be a gyermekeivel, vagyis félig-meddig családi kirándulás lett a túrából, az előrejelzett létszám felével. A parkolóból 8:15-kor indultunk, és alig 200 m után - elhagyva a házakat - egy frankón keresztbevezetett villanypásztor jelezte, hogy ezen a jelzésen tovább csakis akrobatamutatványokkal osonhatunk tovább. Felvetettünk különböző sportágakat, pl : gátfutás, vagy rúdugrás, sőt, még a limbó is felmerült, mint lehetséges alternatíva. De mivel nem vagyok, sőt nem vagyunk az önkéntes szadoklub előretolt helyőrsége, úgy döntöttünk, hogy inkább megszakítjuk az áramkört, s láss csodát : elmaradt az elektrosokk. Na nyomás tovább, végig a Döngölt árok mentén. Itt mivel emelkedővel keztük, erősen visszatükröződött Magdi arcáról egy sorozatgyilkos tekintet, aminek a 100%-os célzottja szerény személyem volt. Ha csak a fele lenne belőle végrehajtva, már azért is ötév-kötél járna. De azért felértünk :). Az első pihenő a vadászlaknál 440 m-en. Újra körbejár a laposüveg, amiben - korábbi ígéretem alapján - már nem a Napoleon lötyög, hanem mint Hungaricum : Tokaji Aszútörköly pálinka. Na erről maradtatok le ! :) Beeeeee !.

Innen ugyanígy a Z+ -on csak mostmár lefelé, egészen a Réka völgyig. Itt ama vizuális élménnyel gazdagodhattunk, ahogy Magdi bebizonyítja : " csúszós talpú sportcipő nem alkalmas sáros felületen történő haladásra = SEGGES + 3 m szabadcsúszás " A kollektív röhögés feledtetni tudta a korábbi kaptatót, így jókedvűen csúsztunk egészen a völgyig. Abban viszont legalább megállapodtak, hogy elmennek , és vesznek egy túrabakancsot, amint lehet. Ez egy jó gondolat, támogatom...

A völgybe érve jobbra vesszük az irányt, megcélozva a Réka kunyhót, ami egy 30 perces séta után elénk is tárul. Amikor legutóbb itt jártunk, tél volt, és piszok hideg. Most sincs hőség, úgyhogy előkerül a flaska. A termoszosfahéjascukrostea állaga igen jól javítható a laposüveg tartalmával. Pár fotó, egy kimaradhatatlan kaja-pauze, és mivel elered az eső, továbbállunk.

Kb 5 percig szemerkélt, majd el is állt. Szépen felérünk a Somos hegy oldalába, amikor Szami SMS-e célbaér. Ki tudja mikor lett feladva, de csak itt van térerő ( tírárá ), a hegy tetején. Azért visszaintegetünk, innen látszik is a Zengő teteje. SZIA SZAMI !

Keresztezzük a Mecseki-Zöldet, leérünk a Kisújbánya előtti kaszállókhoz. Itt szinte muszáj a fotóalbum bővítése, amihez az elfektetett szalmabála, a mögötte lévő terebélyes fa, a tájat uraló rét, és a mögötte húzódó erdősáv ad pazar, kihagyhatatlan témát.

Bedöcögünk Kisújbányára, és ahogy a "központot" elérjük, felvetődik az alternatív lehetőség is : Kell-e a Cigány hegyi kilátóra tervezett vizit ? Szavazunk. Mehetünk.

Előtte a 45 lépcsőfokon felrobogunk a kis kápolnáig, ahová Chen persze nem hajlandó belépni. Megértjük.

Na. Gyerünk felfelé. Elhagyjuk a Kisújbánya helységnévtáblát, ami - a szokásos KPM által kihelyezettől letérően - egy csinos fafaragás által sokkal barátságosabb képet ad a településről.( fotó az albumban ).

A cél előtt úgy 100 m-el elered az eső, de még van időnk egy pár fotóra, és iszkiri a kilátó alsó részén lévő esőbeállóba, ahol nagyjából megússzuk az égi áldást. Itt megpróbálom Magdira erőltetni az esőkabátomat, lévén, hogy neki nincs, én meg kettőt is hoztam. Nem kell neki. Elindulunk. Akkor már kell. :) Krisz is szóvá teszi, hogy milyen tré az idő. Egy cseppnyi lelkiismeret furdalásom sincs, pláne, hogy ő sem, és Chen sem hozott esőkabátot...na erről ennyit.

Leérünk a településre. Suzy elveszett....Tök jó progi az esőben még a kutyát is keresni, de alig 2 perc múlva megtaláljuk, a helyi hulladékgyűjtők ( gyk : kuka ) körül. Egyöntetű a konzekvencia : a kutya éhes. Viszont a szuperpedigré-szárazkaja abszolút nem vonzza, úgyhogy az utolsó megmaradt kolbászos szendvicsemmel traktálom. Ami persze sikert arat nála. Szegény, már eléggé fáradt, de még visszavan pár kilométer.

Beérünk az Óbányai völgybe.

Nos, függetlenül attól, hogy itt van Pécs mellett, utoljára 1986 körül jártam erre, és nem is emlékeztem, hogy ez ennyire szép része a Mecseknek. Itt hagyom a részletezést, szerintem a fotók magukért beszélnek. A ferde vízesés, a patak, a völgy, a sziklák....Nem vagyok megáldva olyan költői, vagy írói vénával, hogy a látottakat betűkbe énekeljem.

( Szómiszó...azért egy Pulitzer díjjal járó honoráriummal csak úgy megdobhatnának...)

Na de a lényeg a fotógalériában.

A völgy közepén egy elhagyatott kis házat is találtunk, aminek a hátsó bejárata nyitva volt. Aránylag új boiler, hajópadló a földön, kandalló a szobában....szerintem beköltözök :)

Innen már csak párszáz méter volt a parkoló, ahová a megfáradt csapat beesik végül. A fazekas kiállítást leszavazták, Suzy is kidöglött a végére, bár ő lett volna az utolsó, akit tűzbehoz egy helyi agyagedény egy prontóval tisztított vitrinben. Irány a pécsváradi benzinkút, mert ugye utaltam a porzó benzintankomra. Sikerül a löttyfelvétel, így különösebb akadályok nélkül hazajutunk.

A következő cél a Zengő október 11.-én, és a Püspökszentlászlói arborétum. Aki tud, jöjjön el :)