aedc77
105325
3d7a3c
e4f3d1
tavasz
2016 december2012 szeptember2010 március2016 szeptember2014 március

Erdély, Kalotaszeg

(Szerző: Buszos)
2009 május 30 15:09

Pünkösd Kalotaszegen 11-en...

Számomra az év túrája volt, mind hangulatban, mind látványban...Az odafelé vezető úton volt egy frontális baleset Ceglédnél, ezért kénytelenek voltunk 50 percet várakozni...Ezért Berettyóújfalura késve érkeztünk szegedi barátainkhoz a LIDL parkolóba... Innen Bánffyhunyadig meg sem álltunk a református templomig. A lelkész hosszasan beszélt a templomról és a történelemről... Kalotadámoson sokáig nem találtuk a kulcsot, mígnem a 11 éves Timi (harangozó lánya) mosolygós arccal hozta a kulcsot...Szentkirályon a magángyűjtemény megtekintése után betértünk Rigó Pistához megnézni egy tisztaszobát, majd előhozta szép népviseletét, amit nyomban fel is próbáltak a fiúk...Szállásunkat elérve Valkóban, neki is láttunk bőséges vacsoránknak a Vincze családnál, ahol a pálinkák csak úgy repkedtek bele a poharainkba...
Középső napunk a természetről szólt... Az ízletes disznótoros reggeli után indultunk is a Kalota-havas belibe...Útközben Ági és Szülei is csatlakoztak hozzánk, így 14 főre duzzadtunk...A rossz minőségű földút miatt a szegedi brigád beült a kisbuszba és gyerünk a 30 méteres Rekettyei-vízeséshez...Lenyűgöző volt, dübörgött mint állat...Innen még 3km és letettük a kocsikat, gyerünk túrázni 1150 m-ről kezdve...Egyre meredekebben kúsztunk fel a csodás völgyben, jobbról a Fehér-kövek kápráztatták el a Csapatot...1500 m-re érve megpihentünk, innen a kolzsvári csapat elbúcsúzott...Jött a feketeleves: 40 fokos szögben irány a tető...Itt kifeküdt mindenki, mire felértünk 1750 m-re...Jutalmunk egy kiadós hózápor volt, sajnos...A csúcsplató széléről már nem mentünk ki a Vigyázó 1836 m-es tetejéig, nem láttuk értelmét se az időjárás miatt, se a további látvány hiánya végett...Lehúzódtunk az erdőhatárig, itt találkoztunk a nagyváradi túrázókkal...Egy kis bratyizás, pálinkacsere, majd elrohantak...Gyönyörű sziklás fenyvesben ereszkedtünk le egy esztenáig, ahol rövid pihenőt tartottunk...A tehénkolompolástól hangos mezőkön ereszkedtünk lefelé, egészen a fővölgyig...A patak itt a föld alá bújva folytatja útját...Hihetetlen hogy eltünt a gödörben...Visszaérve kocsinkhoz, még egy kicsit ásványoztunk a hegyoldalban, kvarcot szedtünk...Visszaérve Magyarvalkót még bejártuk a vacsora előtt...Aztán nagy zabálás, nótázás, perverz viccek sorozata és rengeteg pálinka a háziakkal volt éjszakáig...Utolsó napunkon még benéztünk a valkói templomba is, majd gyerünk Monostorba a templomhoz...A kávé után benéztünk Kati nénihez, aki jól felöltöztette a lyányokat népviseletbe...Hazafelé Kőrösfőn vásároltunk még és elbúcsúztunk a szegedi kocsitól...Ők elnéztek még a Jád völgyébe piknikezni, útközben Lucián látott egy medvét is...Hazafelé eseménytelen volt az út, rendben hazaértünk Pestre kora este...