Veszélyes forróság

Az emberi szervezet magas arányban tartalmaz vizet, így ha a külső hőmérséklet megemelkedik, a testünk hőszabályzása izzadással, párologtatással igyekszik mérsékelni a hőhatást, amely figyelmetlenség esetén kiszáradáshoz vezethet. Mi is a kiszáradás a dehidratáció? A szervezet sót és vizet veszít kiszáradáskor. A víz alapvető szükséglet a szervezet a vér- és nedvkeringés egyensúlyának fenntartásához, és a vérnyomás normális értéken tartásához egyaránt. A vízzel együtt elektrolitok is szükségesek, azaz sók, amelyek a sejtekben, a vérben és egyéb testfolyadékokban a normális só-vízháztartás egyensúlyát biztosítják. Ha lecsökken a szervezetünkben a víz mennyisége, a vérünk „besűrűsödik”, amely igen kedvezőtlen élettani hatások okozója lehet.

Folyadékot többféleképp veszítünk: izzadással, kilégzéskor, vizelettel és kóros esetben hányással, hasmenéssel. Ha minden rendben van, a szervezetünk egészséges, az első három veszteséggel akkor is számolnunk kell és a nyári kánikulában az izzadás a legveszélyesebb. Akár gyalog-, akár kerékpártúrázunk, garantáltan több izommunkát végzünk, mint általában, s ennek megfelelően többet is izzadunk. Hiába hűt a menetszél, hiába bandukolunk árnyas erdőben, a levegő hőfoka magasabb a testünkénél és mindenképp beindul a hőkiegyenlítődési folyamat. Nehéz fizikai munka során erőteljes a folyadékvesztés, de könnyebb izommunkák során is fennáll (séta, biciklizés stb).

A folyadékháztartás felborulásának korai fázisban nincsen jellemző tünete maximum az ajkak kiszáradása, a szomjúságérzet. Az idő múlásával és a folyadékszint csökkenésével megjelennek az enyhébb dehidráció jelei: a bőr száraz és meleg, el kezdesz szédülni, a karodban, lábadban görcsök keletkezhetnek. Ha nem gondoskodsz sürgősen folyadékpótlásról, a kiszáradás fokozódásával a tünetek felerősödnek: gyorsul a pulzusod, az arcod kipirul, álmosság alakul ki, a bőröd nehezen tér vissza eredeti helyzetébe, ha megcsippented. Ezek már olyan jelek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a szervezeted komolyan harcol a vízhiánnyal! Ekkor már mindenképp gondoskodnod kell magadról és minél gyorsabban inni!

Szélsőséges esetben a tünetek riasztókká válhatnak: a szem besüpped, a kiszáradt ember furán, irracionálisan kezd viselkedni, néha ok nélkül vihog, máskor sír (de könnyek nélkül, mert ekkorra már nincs ehhez sem elég folyadék a szervezetében). Ezek már olyan jelek, amelyek közeli, tragikus végkifejlet közeledtét jelzik (ha bárkin ilyen tüneteket tapasztalunk kánikulában, azonnal meg kell próbálni árnyékba juttatni és itatni!). Szerencsére a mi klímánkon az ilyen esetek szinte kizártak, mivel ehhez hosszabb szomjazás szükséges (hajótörés tengeren, sivatagban való eltévedés, stb.) Ennek ellenére nem szabad kockáztatnunk a megelőző fázisokat sem, mivel a kiszáradás annyira megterheli a szervezetet, hogy más, keringési, légzési szövődmények léphetnek fel!

Mindig legyen nálunk víz túrázás közben! Előbb kell innunk, minthogy elérjük a szomjúság állapotát! Ez nagyon fontos kerékpározás közben, amikor a menetszél hűt és kevésbé érezük kínzónak a meleget: a szervezetünket azonban nem csapja be a légmozgás és párologtat. Lehetőleg ne centizzük ki a vízkészletüket, bízva a térképen esetleg jelölt forrásokban, mert épp kánikula idején gyakori, hogy a természetes források kiapadnak!

Fontos, hogy az üdítőitalok, a kávé, a sör, a bor nem pótolják a vizet (sajnos). Bizonyos mértékig még dehidrálnak is, így csak rontunk velük az állapotunkon. A tiszta víz a legjobb (esetleg kevés citromlével dúsítva, de semmiképp sem megcukrozva), illetve az erőteljesebb fizikai megterhelés, hegymászás, teljesítménytúrázás esetén hasznosak lehetnek az ún. izotóniás sportitalok.

A felnőtt emberi szervezet nagyjából 60%-nyi vizet tartalmaz, az agyunkban ez az arány még magasabb. Ha naponta kb. 6–8 pohár vizet fogyasztunk, az hatásosan segíti szervezetünk működését, megeröltető, szabadban végzett izommunka esetén azonban ennek a duplájával is számolhatunk! A vízfogyasztás nemcsak a szomjúság elkerülése véget fontos, hanem azért is, mert a csökkenő folyadékszinttel párhuzamosan rohamosan esik a teljesítőképességünk is. Kiszámították, hogy ha a test víztartalmának egy tizedét (!) elveszítjük, már nem tudunk egyhelyben megállni! A kiskorúak, gyermekek vízleadása legalább olyan gyors, mint a felnőtteké, de súlyuknál fogva jóval kevesebb vízzel gazdálkodik a szervezetük, így náluk a kiszáradás még kritikusabb, még drámaibb lehet. Nagyon figyeljünk tehát kiránduláskor az aprónépre körülöttünk, mert ők ráadásul hajlamosak arra, hogy „ne vegyék észre” a játék, szaladgálás hevében, hogy szomjasak.

Mik a teendők? A forróságban igyunk legalább félóránként 1-2 dl vizet, ill. a várható sporttevékenység, vagy fizikai munka előtt mintegy félórával. Egyéb tanácsok, tippek a kiszáradás elkerülésére:

• A déli órákban kerüljük a direkt napsütést, a szabadban való tartózkodást, ha ez lehetséges.
• Viseljünk napszemüveget, kalapot vagy sapkát a napon, a napégés is hozzájárulhat a dehidrációhoz – mivel a bőr állapota károsodik.
• Viseljünk vékony, lazább ruházatot, ezt jobban átjárja a levegő, könnyebb a párologtatás.
• Kerüljük a sötét ruházatot, mivel ez több hőt szív magába, a világos ruházat visszaveri a napfényt.

Figyeljünk a hőségben a kiszáradás tüneteire, és tegyük meg az egyszerű – de megfelelő - intézkedéseket, hogy kellemes nyarunk, kellemes túráink lehessenek!