b2f2f0
234875
4b7898
e5fafa
tel
2014 december2010 december2012 december2013 december2014 március2007 június

Október 23-án gyere velem csavarogni :)

Szerző:
Tigriske
2009 október 23 12:45
Dobogókő - Jász-hegy - Hosszúhegy - Ördög-küllője - Pilismarót

Sziasztok !

Újra itt :)

Három napos ünnep volt a mostani - ki így, ki úgy - ki is használta ezt, a mi kis csapatunk is elindult szerencsét próbálni - szép út állt előttünk.

Az idő kicsit bágyadt, fátyolos, de kellemes, az eső ugyan esett egész éjjel, reggelre szerencsére már nyoma sem volt - és nem riasztotta el a túrázni vágyókat.

Akik nem jöttek, azok meg kárpótolhatják magukat a fotókkal, amiket készítettünk utunk során, gondolatban végigjárhatják azt az utat, amit mi megtettünk és nagyon élveztünk.

A túra a Sétafika és a Túratárs.com oldalakon lett meghirdetve.
A Battyhány téren volt a találkozó fél nyolckor, szép számmal összegyültünk (18 fő).
A HÉV pontosan indult, így fél kilencre már Pomázon voltunk. Ott is vártak bennünket, sőt! Időben odaértek, így helyet is foglaltak nekünk a Dobogókőre induló járatnál, így mindenkinek volt helye, kényelmesen utazhattunk, hiszen mások is nyakukba vették a világot, így jól megtelt a járat kirándulókkal.

Fél tízre felértünk - kis pihenés, kis lazítás, pogácsa még nem volt a büfében, éppen akkor sült - viszont nagyon finom forralt bort kortyolgathattunk, ami igencsak jólesett a társaságnak.
Utána irány a kilátó, meglepetésünkre csak vizuálisan láthattuk a panorámát, mert tejfehér volt minden, az egész Dunakanyar mély álomban volt.
Semmit sem lehetett látni, de gyakorlott túristák lévén a köd mélyén is tudtuk, hol a Duna, hol vannak a hegyek - és jókat mókáztunk ezen, mindenki mutogatta a magáét, lett fergeteges jókedv, nevetés :).
Közben lesétáltunk a táltosok szent helyére is, bámészkodtunk, jöttünk-mentünk. Még visszanéztünk a büfébe pogácsaügyben - végre kisült - mindenki vett egy-egy forrót - és útnak indultunk célunk felé - irány a Jász-hegy.

Alig indultunk el, máris meglepetésben volt részünk. Az út mentén, alig pár méterre tőlünk (Dobogókő legforgalmasabb útján) egy róka koma cövekelt le, és meredten bámult bennünket. Amikor megláttuk őkelmét, hasonlókat éreztünk, mint ő. Nem tudtuk, mit tegyünk - menjünk, vagy maradjunk.
A hatalmas ködben sejtelmesen előbukkanó kis állat nagyon riadt volt, egyesek szerint veszett volt, egyesek szerint félénk. Tény, hogy nagyon meg volt zavarodva, szerintem az előttünk haladó iskolás csoport hangoskodása ébresztette fel álmából, és ez hozta ki őt az útra. Mi úgy döntöttünk, hogy nem bántjuk. Egy fotót azért csináltunk róla, és mentünk tovább a Szer-kövek mentén, ami - megjegyzem - csodálatos látvány volt számunkra, a hatalmas nagy sziklás, köves táj, hatalmas, idős fákkal övezve - igencsak felejthetetlen látvány nyújtott nekünk. Nagyon tetszett mindenkinek és nagyon élveztük a táj szépségét.

Nem rohantunk, volt időnk mindent alaposan megnézni, körbejárni, megszemlélni - de így is hamar megérkeztünk a Szakó-nyereghez. Impozáns látvány volt - mint mindig. Magasan a mély völgy felett, cca 570 m magasan, ugyancsak mélázva tekintgettünk lefelé, ahol gyönyörű fák magasodtak felénk. Kicsit szomorúan tapasztaltam, hogy se egy korlát, se semmi - minden tönkremegy az idők során - mennyire nem foglalkoznak a parkerdő emberei azzal, hogy akár le is zuhanhat a gyanútlan turista.

Akinek tériszonya van, nem javaslom, hogy túl közel menjen a peremhez, mert tényleg nem véd meg semmi sem a lezuhanástól. Nem beszélve arról, hogy a tájékoztatás is nulla szintű, nincsenek rendesen felfestve a jelek, utaknál nincs kirakva tábla - ezért történhetett meg, hogy tettünk egy kis kitérőt, mire észrevettük, hogy nem arra megyünk, amerre terveztük.

Nem volt gondunk vele, sőt! még jól is esett egy kis plusz mozgás, és olyan helyen jártunk, amit csak csodálhattunk, volt "tyúklétra" is, ami ismét feldobta a társaság jókedvét (rengeteg fotó készült itt).

De hamar visszatértünk a rendes kerékvágásba, és folytattuk utunkat a Hosszú-hegy felé. Az erdő szép, még nem színesedik ugyan, gomba is van elvétve - a hangulat kiváló.

Elértük az Ördög-küllője hegyet, ez 310 m magas Pilismarót felett, és annyiban más a többi hegytől, hogy kis erecskék, patakocskák mossák az útját, így kénytelenek voltunk nyakig sárban járni, és nagyon vigyázni, nehogy megcsússzunk. Szerencsére nem volt semmi probléma, ezt az akadályt is simán vettük, és nemsokára le is értünk Pilismarótra.

Pilismarót Visegrádi-hegységhez tartozó Maróti-hegyek lábánál fekvő kis település. Mélyen aludt, amikor leértünk, csak a vendéglőben volt élénk az élet. Volt egy jó háromnegyed óránk a busz érkezéséig, úgyhogy mi is betértünk egy kis frissítőre és pihenőre.

Másfél óra utazás során megérkeztünk Budapestre és nagy búzsúzkodás után - ment mindenki a maga útján - hazafele.

Köszönöm a társaságnak a túrán való megjelenést, nagyon jó volt Veletek túrázni - kalandra vágyó, mozgást igénylő csapat jött össze erre a nagyon szép kirándulásra, amit ki is használtunk maximálisan.

Köszönöm, hogy együtt lehettünk, ismeretséget és barátságot köthettünk, és remélem a következő túrán is együtt leszünk hamarosan.

2009. október 23.

tigriske

Fotók és beszámoló:
http://www.setafika.hu
http://www.turatars.com
http://kiscsavargo.fw.hu