.jpg "2007 június")
.jpg "2012 március")
.jpg "2009 december")
.jpg "2009 december")
.jpg "2009 december")
.jpg "2009 december")
Ismét Herczeg Erzsi beszámolóját közöljük, köszönjük, hogy megírta.
Alföldi arborétumok - buszos túra -2010.jún.12
Június 12-én buszos túrára mentünk az Alföldre.Legelöször Lakiteleken álltunk meg,hogy a Töserdőt megnézzük,és sétáljunk benne.Sajnos az egész területet lezárták az árvíz miatt.Igy aztán megtekintettük a vízben álló "Itt épül Europa" táblát,a víz közepén,a távolabb lévő kilátót,a víz alatt álló erdőszélét.Csak Laci által összeállított ismertetőből tudhattuk meg,hogy csodálatos tündérrózsákat,fűz-nyár-éger ligeteket,égerláperdőt,sárgavirágú vizitőköt és még sok más szépet láthattunk volna,ha nincs árvíz.
Egy kis fagyizás után továbbindultunk Tiszakürtre,ahol elöször a kishajóhoz mentünk,ami nem volt sehol.Már azt hittük,nélkülünk ment el,amikor nagy pöfögéssel,ágakat tördelve,megjelent a fák között.Sajnos ez a hajókázás nagy csalodás volt,mert nem a Tiszán,hanem csak az elöntött ártéren tettünk egy kisebb hordulatott,ami még fél óra sem volt.Láttunk egy kidőlt fát,amely akadályozta az utunkat,majd bementünk a fák közé,és megnéztük,hogy eredetileg hol van a kikötő,valamint pár pillanatig kimentünk a Tiszára,hogy megérezhessük,milyen nagy a sodrása.
Ezután bementünk az arborétumba,ahol nagyon jó idegenveztőt kaptunk.Sok mindent elmondott a kert történetéről,valamint az itt élő növényekről.Megtudtuk,hogy Tiszakürt a nevét a Kürt nemzetségről kapta.Az arborétumot Bolza Péter hozta létre a XIX.sz. második felében.A Tisza menti részeken megmaradtak az eredeti tölgy-köris-szíl ligetek,és ezekhez ültettek különböző fenyő fajtákat,mint a duglasz-,sima-,fekete-,jegenye.,kinai szúrós-,és a szecsuáni mamutfenyőt.Láttunk még páfrányfenyőt,meg varázsmogyorót is.Nekem legjobban a borsófa,a mocsári ciprus sor és a hármasplatán tetszett. Több faragott szobrot is találtunk,amik az 1974-82 között itt müködő fafaragó alkotótábor hagyatékai.Találtunk friss,érett szamócát is,amit azonnal leszüreteltünk.
Innen mentünk Szarvasra,ahol elöször az arborétumot néztük meg.Sajnos nagyon kevés volt az időnk,összesen félóra,mert indult a hajónk,ráadásul az idegenvezető Zoli bácsi a sor végén baktatott,és csak a növények latin nevét tudhattuk meg tőle.
Az arborétum területe Bolza Pál tulajdona volt.A bejáratnál mindjárt látható a mellszobra.Érdekes volt még egy hegyi mamutfenyő,valamint az egyik fánál a levágott ág benővése,amelyen évgyürűk voltak.Innen a kilátóhoz mentünk,amelyből semmit se lehetett kilátni,mert körülölelték a fák,majd a kikötőbe siettünk.,ahol már türelmetlenül várt minket a kapitány.
Ez a hajókázás sok élményt tartogatott.Láttunk mocsári teknőst,sárkányhajó versenyt,megnéztük a Bolza kastélyt,a legszebb üdülőt,a mediterán üdülőt,a Honfoglalási emlék művet,Nagy Magyarország közepének emlékművét,a legöregebb tölgy fát és a legvastagabb törzsű mocsári ciprusokat is.
Hajózás közben a kapitány sokat magyarázott,kérdéseket tett fel,amiért könyjelzőt lehetett nyerni/én nyertem is egyet/,valamint,aki szerette volna vezetni a hajót,kipróbálhatta.
A hajókázás után újból átvágtunk az aborétumon,és indultunk volna a városnézésre,de Zoli bácsi nemvolt sehol.Jó tíz perc keresgélés után,nélküle indultunk el.Laci idegeire mentünk az örökös kérdésünkkel,"egyáltalán ki az a Zoli bácsi?" /Ő vezetett volna végig a városon,de kiderült ekkor még valahol a Holt-Körös közepén hajókázott./
Elöször Tessedik Sámuel sírját szerettük volna megnézni,de mi a temető bal oldalán kerestük,közben a jobb oldalon volt.Így csak képről láttuk,amit Laci mutatott.
Innen a szárazmalomba mentünk.Itt is sokat vártunk az idegenvezetőre,de megérte,mert nagyon kimerítően magyarázta el a malom szerkezetét,technologiáját,a hozzá kapcsolodó történelmi tudnivalókat.Még egy kis erkölcsi oktatást is kaptunk.Sajnos a garat bemutatása csak ígéret maradt.
Majd megkerestük a Tessedik múzeumot,ahova aznap ingyen lehetett bemenni. Régi foglalkozási eszközket,népmű-vészeti tárgyakat,valamint egy játék kiállítást,és egy makett kiállítást néztünk meg.A folyosón láttunk egy hatalmas fényképezőgépet,ami több száz éves volt.
Ezután indultunk haza.Az uton még volt egy totó is,amelynek három nyertese résztvehet ingyen az egyik szeptemberi buszos túrán.
Kisebb-nagyobb problémák mellett is nagyon jó volt az út /a hőséget kívéve/
Köszönöm Sándornak,a buszvezetőnek a biztonságos szállítást,Jánosnak a szervezést,és Lacinak az ismertetőket.
Herczeg Erzsi / Zsikezsoka/
Alföldi arborétumok - buszos túra -2010.jún.12
Június 12-én buszos túrára mentünk az Alföldre.Legelöször Lakiteleken álltunk meg,hogy a Töserdőt megnézzük,és sétáljunk benne.Sajnos az egész területet lezárták az árvíz miatt.Igy aztán megtekintettük a vízben álló "Itt épül Europa" táblát,a víz közepén,a távolabb lévő kilátót,a víz alatt álló erdőszélét.Csak Laci által összeállított ismertetőből tudhattuk meg,hogy csodálatos tündérrózsákat,fűz-nyár-éger ligeteket,égerláperdőt,sárgavirágú vizitőköt és még sok más szépet láthattunk volna,ha nincs árvíz.
Egy kis fagyizás után továbbindultunk Tiszakürtre,ahol elöször a kishajóhoz mentünk,ami nem volt sehol.Már azt hittük,nélkülünk ment el,amikor nagy pöfögéssel,ágakat tördelve,megjelent a fák között.Sajnos ez a hajókázás nagy csalodás volt,mert nem a Tiszán,hanem csak az elöntött ártéren tettünk egy kisebb hordulatott,ami még fél óra sem volt.Láttunk egy kidőlt fát,amely akadályozta az utunkat,majd bementünk a fák közé,és megnéztük,hogy eredetileg hol van a kikötő,valamint pár pillanatig kimentünk a Tiszára,hogy megérezhessük,milyen nagy a sodrása.
Ezután bementünk az arborétumba,ahol nagyon jó idegenveztőt kaptunk.Sok mindent elmondott a kert történetéről,valamint az itt élő növényekről.Megtudtuk,hogy Tiszakürt a nevét a Kürt nemzetségről kapta.Az arborétumot Bolza Péter hozta létre a XIX.sz. második felében.A Tisza menti részeken megmaradtak az eredeti tölgy-köris-szíl ligetek,és ezekhez ültettek különböző fenyő fajtákat,mint a duglasz-,sima-,fekete-,jegenye.,kinai szúrós-,és a szecsuáni mamutfenyőt.Láttunk még páfrányfenyőt,meg varázsmogyorót is.Nekem legjobban a borsófa,a mocsári ciprus sor és a hármasplatán tetszett. Több faragott szobrot is találtunk,amik az 1974-82 között itt müködő fafaragó alkotótábor hagyatékai.Találtunk friss,érett szamócát is,amit azonnal leszüreteltünk.
Innen mentünk Szarvasra,ahol elöször az arborétumot néztük meg.Sajnos nagyon kevés volt az időnk,összesen félóra,mert indult a hajónk,ráadásul az idegenvezető Zoli bácsi a sor végén baktatott,és csak a növények latin nevét tudhattuk meg tőle.
Az arborétum területe Bolza Pál tulajdona volt.A bejáratnál mindjárt látható a mellszobra.Érdekes volt még egy hegyi mamutfenyő,valamint az egyik fánál a levágott ág benővése,amelyen évgyürűk voltak.Innen a kilátóhoz mentünk,amelyből semmit se lehetett kilátni,mert körülölelték a fák,majd a kikötőbe siettünk.,ahol már türelmetlenül várt minket a kapitány.
Ez a hajókázás sok élményt tartogatott.Láttunk mocsári teknőst,sárkányhajó versenyt,megnéztük a Bolza kastélyt,a legszebb üdülőt,a mediterán üdülőt,a Honfoglalási emlék művet,Nagy Magyarország közepének emlékművét,a legöregebb tölgy fát és a legvastagabb törzsű mocsári ciprusokat is.
Hajózás közben a kapitány sokat magyarázott,kérdéseket tett fel,amiért könyjelzőt lehetett nyerni/én nyertem is egyet/,valamint,aki szerette volna vezetni a hajót,kipróbálhatta.
A hajókázás után újból átvágtunk az aborétumon,és indultunk volna a városnézésre,de Zoli bácsi nemvolt sehol.Jó tíz perc keresgélés után,nélküle indultunk el.Laci idegeire mentünk az örökös kérdésünkkel,"egyáltalán ki az a Zoli bácsi?" /Ő vezetett volna végig a városon,de kiderült ekkor még valahol a Holt-Körös közepén hajókázott./
Elöször Tessedik Sámuel sírját szerettük volna megnézni,de mi a temető bal oldalán kerestük,közben a jobb oldalon volt.Így csak képről láttuk,amit Laci mutatott.
Innen a szárazmalomba mentünk.Itt is sokat vártunk az idegenvezetőre,de megérte,mert nagyon kimerítően magyarázta el a malom szerkezetét,technologiáját,a hozzá kapcsolodó történelmi tudnivalókat.Még egy kis erkölcsi oktatást is kaptunk.Sajnos a garat bemutatása csak ígéret maradt.
Majd megkerestük a Tessedik múzeumot,ahova aznap ingyen lehetett bemenni. Régi foglalkozási eszközket,népmű-vészeti tárgyakat,valamint egy játék kiállítást,és egy makett kiállítást néztünk meg.A folyosón láttunk egy hatalmas fényképezőgépet,ami több száz éves volt.
Ezután indultunk haza.Az uton még volt egy totó is,amelynek három nyertese résztvehet ingyen az egyik szeptemberi buszos túrán.
Kisebb-nagyobb problémák mellett is nagyon jó volt az út /a hőséget kívéve/
Köszönöm Sándornak,a buszvezetőnek a biztonságos szállítást,Jánosnak a szervezést,és Lacinak az ismertetőket.
Herczeg Erzsi / Zsikezsoka/
