b2f2f0
234875
4b7898
e5fafa
tel
2009 december2009 december2009 december2012 szeptember2012 december2014 március

Kék kö vára

Szerző:
János
2011 május 24 14:12
2011. május 24. Szlovákia

A program címe kissé csalóka, mert nem hívja fel a figyelmet a túra tényleges értékeire. Ennek megfelelően csak egy húsz személyes buszra tellett, ami azonban sokkal családiasabb hangulatot jelentett az utazók számára. Az időjárás is kegyeibe fogadott bennünket, mert hétágra sütött a Nap és esőre nem volt kilátás.
A program az eddigi túráknak megfelelően pontosan indult, majd a kötelező megálló után Magyarország legváltozatosabb építésű műútján (hol kétpályás, hol kétszer két pályás) eljutottunk a Kőrösi Csoma Sándornak emléket állító múzeumhoz és buddhista sztupához. Ez az emlékhely a mi szemünkkel nézve nagyon érdekes és egy teljesen más hiedelemvilágot mutat be az érdeklődők számára. Egyetlen negatívuma az volt, hogy a teaház nem volt nyitva, így különleges teát csak egy következő alkalommal tudok megkóstolni.
A következő állomás Ipolytarnóc volt. Sajnos ez a csoda nagyon eldugott helyen fekszik és az odavezető út sem autópálya. Amit ma nyújt a látogatónak, az már maga is fantasztikus, de néhány év múlva, amikor a nemrég telepített miocén erdő fái kicsit még nőnek, akkor az árnyas sétányokon csodás sétákat lehet tenni és meg lehet lesni a bokrok között rejtőző szörnyeket. A mi utiprogramunk egy 3D moziban kezdődött. Ez "megrázó" élmény volt, mert a szék mozgása pontosan követte a film eseményét. Idő hiányában meghagytuk máskorra a fejlesztés alatt álló részeket és a már megszokott világszenzációkat, a megkövesedett óriás fát és a valamikori patakparton sétáló állatok fennmaradt lábnyomait néztük meg és egy újabb 3D-s film is volt, de fenékberugós szék nélkül. Érdemes lett volna egy kicsit meditálni az évmilliók alatt megmaradt emlékek és az ezalatt megváltozott világ összefüggéseiről, de akkor nem mehettünk volna Szlovákiába!
Irány Alsó Sztregova! Számomra még ma is furcsa érzés áthajtani a határon, ahol egy kihalt határállomás épülete emlékeztet a határokkal szabdalt Európára. Jánost dicséri, hogy az útvonal tervezésekor inkább az alsóbbrendű utakat választja, mert így olyan helyeken közelítjük meg célpontunkat, ahová máskülönben nem jutnánk el. Zötyögve bár, de törve nem - megérkeztünk a Madách kastélyhoz. Részletes ismertetés hangzott el a helyi vezetőtől a kastély és lakói történetéről, majd szabadon megtekinthettük a kiállító termeket. A kastély helyreállítását még idén elkezdik és várhatóan két év múlva felújítva nyit újra. Érdemes lesz megnézni akkor is!
Modry Kamen - Kékkő vára, a Balassiak fészke végvár volt és a törökök kiűzésekor felrobbantották. A vár elé épített kastély azonban így is sok látnivalót rejteget. A fürge utazók a vár cukrászdájának sörkészletét apasztották, míg a jegyvásárlás zajlott. A kápolna jó kiállítóterem és a földszinten bemutatott fogászati kiállítás is érdekes, bár rossz érzéseket keltenek a bemutatott kínzóeszközök. Az emeleten a játék-történeti kiállítás és a Bábszínház múzeum különleges élményt jelentett. A pince ezek után az állandó nyolc fokos hőmérsékletével kifejezetten hidegnek érződött és gyorsan távoztunk is a kilátóhoz. A kilátás szép, de ezért külön díjat szedni furcsa. A sok látnivaló miatt egy kicsit csúsztunk az idővel és a cukrászda is bezárt.
Utolsó programpontunk a Palást községben található kastély és a múzeum lett volna, de most ezeket csak kívülről tudtuk lefényképezni. Csalódottságunkat enyhítette a Kissék kocsmája, ahol végre csapolt sört is lehetett kapni. A csapat felkészült a hazaútra és feltankolt sörből.
Bármennyire is igyekeztünk hazafelé, Rétságon még meg kellett állni egy kis technikai pihenőre, de olyan finom fagyit mértek a cukrászdában, hogy nem lehetett neki ellenállni! Ennek eredménye lett, hogy majdnem kilenc órára értünk a Széna térre.
Szerintem élményekben gazdag, érdekes kirándulás volt, de ez már kezd hagyománnyá válni."

Üdvözlettel Benkő Márton