Na igen...Kamnik ide vagy oda...Inkább Luce 5000 lett voltna a korrekt. De ott egye meg a fene. Így sem volt rossz. Bár a szintek nem úgy alakultak, mint ahogy előre reméltem, dehát ember tervez, időjárásfelelős végez. De erről később... Szóval : Kukkolták nagy bőszen a lehetőséget ( utalok itt a statisztikai adatokra ), de túratársat mégsem innen találtam magamnak. Helyénvaló az a netről kiollózott megjegyzés, hogy a Szlovének új autópályadíj rendszere tökéletes merénylet az országukba tévedő turisták részére. A táj ugyan csodaszép, a hegyek magasak, a porták takarosak, és tisztán vannak tartva, de az autópályadíjból a legolcsóbb is 35 Euró...hogyaza magasságos.... !!!!
Na mind1, maradt a kertek alatt suhanó útvonalterv, ami még talán élvezetesebb volt, mint az autópályás száguldozás.
Nem is terhelek senkit az utazási részletekkel, de az biztos, hogy a nemzetközi szerb-horvát nyelvezet rejtelmei nagyban magukban rejtik a “megérted, amit mondok, vagy eltévedsz “ lehetőségét. Naszóval gondoltuk levágjuk a pluszt Horvátország felé, de mivel egy unszimpatikus fiatalember jól útbaigazított, így generáltunk magunknak egy 40 km-es kerülőt, és jól visszakanyarodtunk Tornyiszentmiklósnak...De legalább a déli szomszédoknál is tiszteletünket tettük. Aztán irány Ptuj, SV Bistrica, majd Luce. A hely egy eldugott kis falu a Logarska Dolina felé, tavaly akadtam rá a neten, és már másodszorra járok ott. A kedves hölgy már ismerősként üdvözölt, majd a papírügyek utáni sátorállítás, és birtokbavétel volt a program. Az idő Pazar, a szomszédok csendesek, csak egy mozdonyszőke spanyol kislány visított fel, amikor elfeküdt az oldalkerekes biciklijével a kavicson...
Első éjjel : esik
Második nap.
A kemping 522 m-en fexik a tengerszint felett, én pedig 523 m-en feküdtem, kissé magam alatt, mert vastag derékalj ide, vagy oda, az otthoni ágy feelingjét messze nem helyettesíti a nomád fekhely. Az első nap reggelén hajnali 6 órás ébredés, reggeli KV a kempingfőzőn ( hogy ez mitsoda remek szerkezet ), fogmosi, zuhany, ( különös tekintettel a testnyílásokra, és hajlatokra ), aztán harci díszben, irány a Raduha. Hozzáteszem, voltam akkora marha, hogy a sportcipőmet kinthagytam a sátor előtt ( szobatársakat a szagtól megvédendő ), és reggelre cca 2 L vzet öntöttem ki belőle, az éjszaka lehullott jelentős eső eredményeként...Na de a hülye saját kárán tanul, az okos meg másén.
Kissé fátyolos idővel indult a 14.-ei hajnal, de alig pár óra alatt felszállt a köd, és élesen sütött be a napfény 1000 m körül a hatalmas fenyvesek ágai között. A Mecsekhez vagyok szokva, ahol több éves avar fedi az erdei talajt, de itt a fák töv
Na mind1, maradt a kertek alatt suhanó útvonalterv, ami még talán élvezetesebb volt, mint az autópályás száguldozás.
Nem is terhelek senkit az utazási részletekkel, de az biztos, hogy a nemzetközi szerb-horvát nyelvezet rejtelmei nagyban magukban rejtik a “megérted, amit mondok, vagy eltévedsz “ lehetőségét. Naszóval gondoltuk levágjuk a pluszt Horvátország felé, de mivel egy unszimpatikus fiatalember jól útbaigazított, így generáltunk magunknak egy 40 km-es kerülőt, és jól visszakanyarodtunk Tornyiszentmiklósnak...De legalább a déli szomszédoknál is tiszteletünket tettük. Aztán irány Ptuj, SV Bistrica, majd Luce. A hely egy eldugott kis falu a Logarska Dolina felé, tavaly akadtam rá a neten, és már másodszorra járok ott. A kedves hölgy már ismerősként üdvözölt, majd a papírügyek utáni sátorállítás, és birtokbavétel volt a program. Az idő Pazar, a szomszédok csendesek, csak egy mozdonyszőke spanyol kislány visított fel, amikor elfeküdt az oldalkerekes biciklijével a kavicson...
Első éjjel : esik
Második nap.
A kemping 522 m-en fexik a tengerszint felett, én pedig 523 m-en feküdtem, kissé magam alatt, mert vastag derékalj ide, vagy oda, az otthoni ágy feelingjét messze nem helyettesíti a nomád fekhely. Az első nap reggelén hajnali 6 órás ébredés, reggeli KV a kempingfőzőn ( hogy ez mitsoda remek szerkezet ), fogmosi, zuhany, ( különös tekintettel a testnyílásokra, és hajlatokra ), aztán harci díszben, irány a Raduha. Hozzáteszem, voltam akkora marha, hogy a sportcipőmet kinthagytam a sátor előtt ( szobatársakat a szagtól megvédendő ), és reggelre cca 2 L vzet öntöttem ki belőle, az éjszaka lehullott jelentős eső eredményeként...Na de a hülye saját kárán tanul, az okos meg másén.
Kissé fátyolos idővel indult a 14.-ei hajnal, de alig pár óra alatt felszállt a köd, és élesen sütött be a napfény 1000 m körül a hatalmas fenyvesek ágai között. A Mecsekhez vagyok szokva, ahol több éves avar fedi az erdei talajt, de itt a fák töv