.jpg "2009 december")
.jpg "2010 szeptember")
.jpg "2016 december")
.jpg "2011 szeptember")
.jpg "2006 június")
.jpg "2006 június")
Már korábban, tavaly májusban elterveztem ezt a túrát, tekintve hogy korábban a Börzsönyben nagyon kevésszer jártam, pedig kellett volna, de szerencsére ez is pótolható. Sőt, akikkel akkor mentem volna, ők is hasonló szituációban voltak. De végül mégsem érdekelt senkit sem. Másodjára sem jártam nagyobb sikerrel, egyedül végül nem vágtam neki. Idén február óta rendszeresen hirdetek túrákat ezen az oldalon, azóta teljesen más a helyzet, így kiírtam újra, már ide is. Maradtam az "eredeti", lehető llegegyszerűbb Csóványosi túránál, Diósjenői indulással, nem volt rossz választás.
Az utolsó 1-2 napban, sőt még az indulás előtti reggel is variálódtak a jelentkezők, 9-en lettünk végülis. Előző nap vasuttasztrájk lévén nem javasoltam senkinek, hogy vonattal jöjjön, mert hátha nem ér ki, és az nem kellemes dolog. Éva jelezte, hogy ő is tud kocsival jönni, így 2 autóval mentünk a Népligettől Diósjenőre, felszedve még 3 résztvevőt az Erzsébet Királyné útjánál. Diósjenőn leparkoltunk a vendégház mellett, és 9:10-kor el is indultunk.
A Csóványos fele a zöld sávot követtünk végig. Kezdetben erősebb hegymenet volt, itt több helyen szétszakadt a csapat, későbbiekbe jobb volt a helyzet, kevésbé meredek szakaszok jöttek. Tartottunk egy pihenőt a Gál-réten, később a Nyíri rét/Alsó-Hinta réten. Bevallom, kicsit nehezebbre számítottam, hamar megláttam a Csóványos tetejét a toronnyal, persze ez szubjektív dolog.
Felérve a hegy tetejére, gondoltam egyből felmegyek a kilátóra, és kajálok ott, hátha van valami légmozgás, mert kissé melegem volt. Volt nagy meglepődés, mert ugyanúgy állt a levegő fent is, de nem baj, legalább szép volt a panoráma. A Csóványoson a fák többségével azonban nem stimmelt valami - és a Magosfán is ugyanez a helyzet - ugyanis kis foltokban néhány fa már lombosodott, de a többi mintha meghalt volna, egy darab levél nélkül voltak, mintha március eleje lenne. Ellenben a többi részen, pl. a Nagy-Hideg-hegy fele minden rendben volt. A többiek is feljöttek körülnézni, majd 12:35-kor elindultunk lefelé a kéken.
A Fultán-kereszttől némi pihenő után a piros x-en folytattuk utunkat. Miután szárazság volt, nem volt kockázata annak, hogy saras részek legyenek, így végig a jelzést követtük, ez is egy igen tetszetős útszakasz volt. A Csehvár előtt lemerültek az akksik a fényképezőmben, annak ellenére, hogy reggel töltöttem, és nem lőttem pedig többszáz képet, bőven 100 alatt voltam. (1000 feltöltéses élettartam, muhahahaha :D :D ) A túra lényege szerencsére így is megvolt.
A Csehvárra felérve tapasztaltuk, hogy így a fák lombosan nagyon szépen kitakarnak mindent, 1-2 helyen foltokban ki lehetett látni Diósjenőre, és Nógrád fele, jó fotóhelyet nem találtam, bár én nem is tudtam volna ott fényképezni már. Ezután leereszkedtünk vissza Diósjenőre, 15:10-re értünk le.
Összességében szerintem jól haladtunk. Az időjárás megfelelő volt, az utóbbi időben jó a mázli-faktor, túrán említésre méltó esőt nem láttunk lassan 2 hónapja.
Az utolsó 1-2 napban, sőt még az indulás előtti reggel is variálódtak a jelentkezők, 9-en lettünk végülis. Előző nap vasuttasztrájk lévén nem javasoltam senkinek, hogy vonattal jöjjön, mert hátha nem ér ki, és az nem kellemes dolog. Éva jelezte, hogy ő is tud kocsival jönni, így 2 autóval mentünk a Népligettől Diósjenőre, felszedve még 3 résztvevőt az Erzsébet Királyné útjánál. Diósjenőn leparkoltunk a vendégház mellett, és 9:10-kor el is indultunk.
A Csóványos fele a zöld sávot követtünk végig. Kezdetben erősebb hegymenet volt, itt több helyen szétszakadt a csapat, későbbiekbe jobb volt a helyzet, kevésbé meredek szakaszok jöttek. Tartottunk egy pihenőt a Gál-réten, később a Nyíri rét/Alsó-Hinta réten. Bevallom, kicsit nehezebbre számítottam, hamar megláttam a Csóványos tetejét a toronnyal, persze ez szubjektív dolog.
Felérve a hegy tetejére, gondoltam egyből felmegyek a kilátóra, és kajálok ott, hátha van valami légmozgás, mert kissé melegem volt. Volt nagy meglepődés, mert ugyanúgy állt a levegő fent is, de nem baj, legalább szép volt a panoráma. A Csóványoson a fák többségével azonban nem stimmelt valami - és a Magosfán is ugyanez a helyzet - ugyanis kis foltokban néhány fa már lombosodott, de a többi mintha meghalt volna, egy darab levél nélkül voltak, mintha március eleje lenne. Ellenben a többi részen, pl. a Nagy-Hideg-hegy fele minden rendben volt. A többiek is feljöttek körülnézni, majd 12:35-kor elindultunk lefelé a kéken.
A Fultán-kereszttől némi pihenő után a piros x-en folytattuk utunkat. Miután szárazság volt, nem volt kockázata annak, hogy saras részek legyenek, így végig a jelzést követtük, ez is egy igen tetszetős útszakasz volt. A Csehvár előtt lemerültek az akksik a fényképezőmben, annak ellenére, hogy reggel töltöttem, és nem lőttem pedig többszáz képet, bőven 100 alatt voltam. (1000 feltöltéses élettartam, muhahahaha :D :D ) A túra lényege szerencsére így is megvolt.
A Csehvárra felérve tapasztaltuk, hogy így a fák lombosan nagyon szépen kitakarnak mindent, 1-2 helyen foltokban ki lehetett látni Diósjenőre, és Nógrád fele, jó fotóhelyet nem találtam, bár én nem is tudtam volna ott fényképezni már. Ezután leereszkedtünk vissza Diósjenőre, 15:10-re értünk le.
Összességében szerintem jól haladtunk. Az időjárás megfelelő volt, az utóbbi időben jó a mázli-faktor, túrán említésre méltó esőt nem láttunk lassan 2 hónapja.
