aedc77
105325
3d7a3c
e4f3d1
tavasz
2010 szeptember2010 szeptember2012 március2007 június2014 március2011 december

Nográd értékei

Szerző:
János
2011 április 09 19:08
Körutazás Nógrádba- Beszámoló
Reggel fél héttől folyamatosan érkeztek az utazni vágyók, míg végül egy ember kivételével mindenki a buszon volt. 7 -kor pontban megkezdtük nógrádi körutazásunkat. Rövidke hatvani megállásunk után nem sokkal megérkeztünk Pásztóra.
Pásztó város Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben. Az évszázadok során főleg kereskedelemmel foglalkozó mezővárosként vált ismertté. 1950 és 1983 között járási székhely volt, jelenleg a Pásztói kistérség központja, melyhez 26 település tartozik mintegy 30 ezer lakossal. A város lakóinak száma - Hasznos és Mátrakeresztes városrészekkel együtt - csaknem tízezer fő.
Elsőként megtekintettük a ciszterci monostor maradványait, majd egy színvonalas vezetéssel végig kalauzoltak minket a helyreállított barokk kolostorépületben található helytörténeti kiállításon, ahol több terem mutatta be a cisztercita rend kialakulását, és magyarországi elterjedésének történetét.
A kolostorépületben található dr. Rajeczky Benjámin európai hírű zenetudós emlékszobája is.
A monostor maradványai közelében fekvő "Oskolamester ház" a Mátra vidéken szokásos módon, kerek, görgetett patak-kövekből épült. Itt betekintés nyerhettünk a mezővárosi polgárok mindennapi életébe.
A vezetés során megtudhattuk, hogy az egyik szoba alatt gabonatartó vermet építettek ki, melyben a régészek megtalálták egy középkori család minden használati eszközét. Bemutattak nekünk egy korai "gofrisütőt" is. Pászón szőlőt is termesztettek, erről tanúskodik az Oskolamester háza alá épített pince, melybe egy szűk lépcsőn át jutottunk le.
Következő látnivalónk Maconkán a római katolikus Templom volt. Sajnos a templom kinyitása után az épületet kinyitó úriembertől sokkal több információt nem tudtunk meg sem a templomról, sem a városról, mint ami a tájékoztatónkba le volt írva. Buszra szálltunk és folytattuk kirándulásunkat.
Utunkat Kisterenyén folytattuk ahol megtekintettük a Gyürky -Solymossy-kastélyt. A szépen helyreállított kastély előtt található egy ősfákkal dús park, amely 1975 óta természetvédelmi terület, és ritka növényekkel is büszkélkedhet. A kastélyban Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész tárlatát nézhettük meg. Rövidke sétát tettünk a kastélytól délre található a palóc tájházhoz, amely a falusi életet mutatja be az előző évszázad elejéről. A tájház egy régi parasztházból lett kialakítva, ahol egybegyűjtötték a korabeli használati és dísztárgyakat.
Elérkeztünk Kazárra, ahonnan a gyalogosan folyattuk utunkat a térségben található egyedülálló riolit tufaömléshez. Sajnos egy kicsit rosszul lett megbecsülve az útvonal hossza és iránya, ezért sétánk több órásra nyúlt és a végére el is tévedtünk, pontosabban visszaértünk Kazárra. Némi bonyodalom támad a buszsofőrrel való telefonos kapcsolatfelvétellel, ezért a tervezett célunkat, Mátraszelét végül aszfaltúton gyalogolva értük el, ugyanis a busz az eredeti terveknek megfelelően ott várt minket.
Ez a csúszás kissé felborította a tervezett programot, ezért többen arra szavaztak, hogy a szilváskőpusztai-bazaltömlés most maradjon ki a látnivalókból, utolsó helyszínünk így Pétervásárán az 1760-ban elkészült kétszintes barokk stílusú Keglevich kastélyt volt, legérdekesebb helyének az emeleti díszterem bizonyult. A terem freskóit Beller Jakab készítette 1762-ben. A freskókon a kastély építésének jelenetei, a négy évszak és görög mitológiai alakok láthatóak. A falakon a gyanakvást, a kétségbeesést, a bujaságot és az előkelőséget jelenítette meg a művész.
Körutunkat befejezvén végül az esti órákban értünk Budapestre.
Vörösváry Bálint