Farkasgyepűi kör

Régóta tervezgettem már egy kellemes nyári túrát a Bakonyba. Mindenképp menőset szerettem volna, hiszen ha odáig utazunk, akkor gyalogoljunk is! A fent említett okokból viszont a Bakonyba nem könnyű átlagos túrázókkal is bejárható 40 km körüli túrát szervezni.  Már korábban kinéztem magamnak a környéket, s
amint lehetőségem volt, megosztottam a Sétafikán.

Farkasgyepüről terveztem a kirándulást. Itt a Nimród vendéglő parkolójába írtam ki a találkozóhelyet! Mivel jómagam motorral járok, így úgy gondoltam ha valaki velem tartana, megoldja az odajutást! A hely azért
is jó, mert a parkolóban nem piszkálnak hozzá a járművekhez, a túra végén pedig akár egy jó vacsorával is feltöltekezhetünk!

Indulás előtt este egy régi cimborám keresett meg, hogy elvinném-e az útra! Természetesen igent mondtam! Az indulási helyen és időben egy túratárs pár jelent meg így négyen indultunk neki.

Farkasgyepüt az aszfalt út mentén haladva hagytuk el, de rövidesen betértünk jobb kéz felé az erdőbe és innen már gyalogúton, enyhe lejtőn folytathattuk utunkat Bakonyjákóra. Bakonyjákón a S jelet követve a Bitva-patak völgyébe kanyarodtunk. Árnyas, kellemes útvonalon haladtunk egy darabig. Túratársaink ajánlására egy helyen letértünk bal kéz felé és felkaptattunk a Táncsics-kilátóhoz (illetve csak a romjához). Tudtak egy igazán jó kilátópontot a környéken, azt megnéztük. Amíg ők valami geoládát keresgéltek, mi Bélámmal megreggeliztünk, mert az nekünk kimaradt.

A kilátóponttól tökön-babon leereszkedtünk, vissza a S jelre. Innen a tervezett úton haladva gyalogoltunk el a döbröntei Szarvas-kői vár maradványaihoz. Szépen rendbe van téve a környék és mivel elég tiszta időnk lett, így a kilátással sem volt gondunk!

A vártól egy kerékpárutat követve Ganna falucskába jutottunk
át. Itt úgy terveztem, hogy megnézzük a Kerektemplomot és az Eszterházy mauzóleumot, ám sajnos ezt most épp felújították, így csak körbejártuk, lefotóztuk.

Innen mehettünk volna tovább úgy, hogy a S jelen  visszamenve a Köves-patak völgyében folytatjuk utunkat, de megszavaztuk a járatlan utat. Sajnos – bár erdőszélen haladtunk – itt is jó ideig aszfaltozva volt az út, amíg elértünk valami katonai objektumot. Utána már kellemes földút következett. A táv ellenére igen gyorsan átértünk Magyarpolányba, hisz szintet alig kellett leküzdenünk!

Magyarpolányba Moncsi és Mars felkaptattak a kálvária végtelen lépcsősorán, mi ketten Béla barátommal inkább a kicsit lejjebb található étterem-söröző-fagyizó teraszt választottuk! Fiatalság, bolondság, no! Persze mi is felsétáltunk volna, de a haver bokája picit meghúzódott és nem akartuk feleslegesen terhelni! Negyed óra elteltével beérkeztek elveszett bárányaink is az említett Tarka Kakasba. Amíg sörözgettünk, ők elnyaltak egy-egy
fagyit – Mars akkorát, hogy nem látszott lentről a csúcsa -, aztán kicsit kifújva magunkat nekiindultunk a Farkasgyepüre visszavezető útnak.

Bár elég meleg volt, itt azért kaptunk a jóból is: az út átvezetett egy szántóföldön, ahol közel orkán erejű széllel kellett viaskodnunk!

A járgányainkhoz visszaérve mi lemondtunk az út folytatásáról (még egy 4-5 km-es szakasz volt betervezve), mert a bokadagadás már elég fájdalmassá vált! Moncsi és barátja elköszöntek és továbbindultak. Mi megvacsoráztunk a Nimródba és hazaindultunk!

Elmondhatjuk, hogy nagyon kellemes kiránduláson vettünk részt, megismerve a
Bakony kevésbé járt területét!