f0af69
6d3f0f
925f28
fae4cd
osz
2011 június2016 március2015 december2011 szeptember2009 december

A Vértes várai I.

(Szerző: Mandala)
2010 március 06 03:17

Kicsi túra, kicsi vár

Hajnali 5 óra, mínusz 4 fok. Mindegy, azért nekem ott kell lennem Csókakőn reggel fél 9-kor, és reménykedem, hátha más sem bírja már a szobafogságot. Jó lesz kiszabadulni, akármilyen hideg van. De legalább a nap süt. Lehet hogy nem találunk más mazochistát, aki ilyenkor kidugja az orrát. Inkább nézi a Szívek szállodája 566. részét (?).

Összeszedjük magunkat és Balázzsal elindulunk Székesfehérvár felé. Kicsi a forgalom, szépen süt a nap, így gyorsan haladunk, már 8 előtt kávét főznek nekünk a "Nádfedeles" elnevezésű kiskocsmában. A helyiek tájékoztatnak a friss pletykákról, hogy új vendéglő nyílik mellettük, ahol majd kenyeret is fognak sütni kemencében, és helyi borokat lehet kóstolni. Megérkezik Dezső is, akit tegnap ugrasztottunk be a túrára, félbehagyva a lakásfelújítást és megjelenik A! "nyílt túrázó", aki jelezte részvételét előző nap. Lesétálunk a másik vendéglőbe, hátha ott még találunk túrázókat, menetközben mindenkit megkérdezünk, van-e kedve velünk jönni, de csak egy párocskának van kisbakancsa és hátizsákja. "Igen, a túrára jöttünk.... Ja, nem arra, mi kéktúrázunk." Azért kölcsönösen szép napot kívánunk egymásnak.

Így hát kissé csalódva, hogy nem sikerült további túrázókat fogni, felhajtunk a parkolóba. Ott azért egy arra járót meginvitálunk, de nem áll kötélnek. Négyen indulunk, szigorúan a turistaösvényen, hiszen minden fórumon hirdetik a vértesi erdészek, hogy az ő területük korlátozott. Legalábbis az ingyenélő túrázóknak, akik nem fizetnek az erdőbe belépésért, ráadásul riogatják az állatokat. Azt inkább a vadászoknak tartogatják. Jó pénzért persze, és úgy nem csak zargatni, lelőni is lehet szerencsétleneket. (Biztosan igazuk van, hogy ritkítani kell az állományt stb. stb., de én akkor is sajnálom őket. Én biztosan nem leszek vadász ebben az életemben.)

Nem látunk egyébként egyetlenegy vadat sem, pedig pl. a szekszárdi dombság területén akármikor járok, mindig találkozom néhány csoport vaddal. Pedig ott korlátozás sincs. Talán még téli álmát alussza az erdő, ő tudja, hogy csak naptár szerint érkezett el a tavasz. A tél még egy utolsót erőlködik. Nem hagyja magát egykönnyen kitessékelni. Egyetlen kincsünk egy csoport hóvirág, és ez a kis napsütés. Le-föl-le-föl, jól esik a mozgás a hidegben, hazai helyeken (...dombokon, hegyeken...). Egy új pirosjelzést fedezünk fel, amit Zoli (új túrázónk, akik most talált a Sétafika oldalára) GPS-e mutat. A papírtérképen még nincs rajt. Felmegy a zöld jelzésre, ahol aztán teszünk egy kurflit, éppen dél, mire találunk egy szuper napos helyet, mindenki kiteríti amit a hátizsákja rejt, elemózsiát, almafröccsöt és még egy kis jó szekszárdi vörösbor is előkerül. Az étkezés nem sokat lendít, inkább lassít egy kicsit. Vagy a megálló után a hirtelen emelkedő? Felérve a Csóka-gerincre, szépen be lehet látni a környező településeket, látni a Bakonyt. Lassan haladunk ezen az ösvényen, eléggé benőtte a bozót, nyáron lehet, hogy meg sem látni az utat. Átfestették a piros L-t (rég jártunk erre), vissza megy a völgybe. Valószínűleg azért, hogy ne tévedjenek illetéktelenek a magas sziklák tetejére.

Végre! A vár-túrán megpillantjuk a várat. Csák Máté várát. Balázs belekezd az ismertetőjébe (Csák Máté az ismert Csák nemzetség leszármazottja, akinek testvére "Csák Norisz", és féltestvére, Nemcsák Károly....hihi..) Szépen újítgatják a várat, lobog a zászló a szélben. A hideg ellenére sokan felsétálnak most is. Mi a sziklán araszolunk lefelé. Legalább belekapaszkodunk egy kicsit. Mert nagy mászás nem lesz, még mindig minuszban van hőmérő, senkinek sincs kedve standban vacogni. Rajtunk kívül csak két helyi srác mászkál itt. Beereszkednek a sziklautakba kötélen, fúróval, szerszámokkal a kezükben. Rendbe rakják a sportmászáshoz szükséges fémeket a falban, megerősítik a kilazult szögeket. Elvegyülünk a kul-turistákkal, Zoli megkeresi - kis mászás árán - az itt elrejtett geoládát. Szép kerek nap kerekedett ebből. Fél háromkor befejezettnek tekintjük a túrát, és megbeszéljük, hogy következő nyílt programunk a Szekszárdi dombságban tartjuk, de ott két nap, merthogy este kötelező a 2009-es szekszárdi borokat ellenőrizni.