aedc77
105325
3d7a3c
e4f3d1
tavasz
2012 március2009 december2013 március2013 december2010 szeptember2009 december

Pilisborosjenő- Solymári Fal (Bejáró túr

Szerző:
Tigriske
2009 július 19 17:15
Teve-szikla - Egri-vár - Solymári fal - Háziréti Horgásztó

Sziasztok!

Újra itt.... régen voltam itt :), de ma egy olyan csemegére hívott a Laci, amit nem lehetett visszautasítani - pontosabban a Solymári falra - katonai gyakorlatra :)

Menjük szépen sorjában.... 8 órakor volt a találkozó az Árpád-hídnál, gyültünk is szépen rendje-módja szerint - 8.35-re, mire indult a busz Pilisborosjenőre - tizenketten voltunk. Előtte kávézgatás, forrócsokizás, illetve forrókávézás, és langyosforrócsokizás (olyan rossz volt, mint a bűn, soha többé nem fogok ott venni) jegyvásárlás, buszra szállás - és mire kinyitottuk a szemünket, már meg is érkeztünk Pbjenőre.

Azt még nem írtam, hogy bejáró túráról van szó, tehát minden ami történt, saját felelősségünkre történt, senki nem okolható érte :), még a túravezető sem :)

Szépen elindultunk a Teve-szikla és az Egri-vár felé - nem messze vannak egymástól, de mindegyik külön-külön egy jelenség - Pilisborosjenő északnyugati határában, a Nagy- Kevély lábánál helyezkednek el.

A Teve sziklát dolomit alkotja. Erről a kőzetről tudni kell, hogy kémiailag nagyon lassan, fizikailag elég jól aprózódik.
A keményebb kőzettömegek sziklatoronyként alakultak ki, míg a könnyebben pusztuló részekből, mesevilágra emlékeztető kőcsipkék lettek, így formálódott ki a mi "púpos tevénk" is, mely a köznyelven: Teve-szikla (fotók a Sétafikán és a kiscsavargón).

Kigyönyörködtük magunkat, mint a zergék, ugráltunk csúcsról-csúcsra, most lehetett - nem szólt ránk senki, a panoráma gyönyörű volt Csobánkára, illetve Pilisvörösvárra, a Nagy Kevélyre és a Pilis távoli csúcsaira.

Szép fenyvesen keresztül, sziklák mentén haladva - elindultunk megostromolni az "Egri-várat". Gárdonyi Géza: Egri Csillagok című regényéből - készült film forgatására építették fel az Egri vár másolatát. Ez az építmény ma már 40 éve itt áll a Pilisben - mindenki örömére. Szinte minden évben eljövünk ide, mert hangulatos a környezet, csodálatos a kilátás, ma pedig nagyon tiszta volt a levegő - a tegnapi szélvihar után - még Pilistető messzi csúcsa is elénk tárult.

Nagy örömünkre a Parkerdő azzal kedveskedett nekünk, hogy ismertető táblákat rakott ki az erdő nevezetes helyein, így a Teve-sziklához és az Egri várhoz is. Nagyon szép gesztus - mégsem áll ott bután az ember - és a túravezetőnek is van mit olvasnia nekünk, ugyanis nagyon el vagyunk kényeztetve :)

Ettünk, ittunk, pihentünk - körbejártuk jó sokszor a várromot, szedermálnát mackóztunk, aztán elindultunk lefelé - zegzugos, kanyargós, itt-ott erdőírtotta tájon, gombásztam is, felszedtem a mérgeset és édeset is - hadd legyen dolga a gombavizsgálónak (fotók) - majd gyönyörű virágos réten keresztül lejutottunk a Solymári falra a közel tíz méter hosszú függőhídon.

Láttam túratársaim kétkedő arcát - itt kell átmenni? - én huncutul mosolyogtam (már jártam itt régebben, semmi extra) kis kilengés, kis magasság, alattunk még víz sem volt - úgyhogy semmi pánik, százan mentek már át rajta. A bátorságot a fényképezőgépek kattogása indította, majd szépen, libasorban megindult a társaság át az ingó hídon.

A Fehér-hegy legészakiabb végén 30 méteres falletörés, a Solymári-fal. A szikla déli része homokkõbõl, míg az északi oldala mészkõbõl áll. Mindkét sziklatömb régen gyakran látogatott sziklamászó iskola volt, mi a másik oldalán mentünk le, ahol a katonai kiképző paradicsom van.

Mondanom sem kell, a társaság nagyon megélénkült a látványra.
Volt, aki hason kúszva, volt aki pár emeltnyi magasságból kattogtatta a gépét, volt aki egyensúlyozott, de mindenki csinált valamit, mindenki nevetett és nagyon jól érezte magát ezen a szakaszon - próbára téve ügyességét és leleményességét (fotó).
Lacink ugyan már az elején mondta, hogy bejárótúra és csak az jöjjön, akinek nincs tériszonya, (függőhíd) - kíváncsiak leszünk, ha élesben viszi a túrát, mit szólnak majd ehhez az ingyen igénybe vehető, nagyon is komoly, de játékos szakaszhoz a kedves leendő, elkényeztetett túratársak :)

Meg fogjuk nézni - mert érdemes megismételni.

De a túrának közel sincs vége, nem szabadultok tőlem olyan hamar, megyünk tovább egy másik helyre - történetesen a Háziréti Horgásztóhoz.
A tavat az 1980-as évek elsõ felében alakították ki a Házi-réti patak és a Határ-réti patak összefolyásánál, a Fehér-hegy lábánál emelt gát segítségével. Az így létrejött víztározó rövid idõ alatt a környék egyik kedvelt horgászati helye lett. (Fotó)
Fáradtan, kimerülten érkeztünk a tóhoz, szerencsére volt büfé, nagyon kedves ember fogadott bennünket, kaptunk enni-innavalót, miután felfrissültünk, sétáltunk a tó partján, és olyan szerencsénk volt, hogy az egyik horgász fogott egy jókora 3-4 kg-os pontyot is - nagy örömünkre.
Zúgott a szél, sütött hétágra a Nap, gyönyörű kilátás újfent a Pilis hegy kedvelt, általunk is bejárt csúcsaira, mellettünk a tó - egy szavunk sem lehetett ezen a napon.

Mindenki élte a saját kis délutánját, minden csendes és nyugodt volt - lassan búcsúznunk kellett a gyönyörű tájtól, és elindultunk Solymár felé - a buszhoz. Egy perc múlva jött is, hamar felugráltunk, és irány a belváros, és onnan mindenki elindult haza - tele élménnyel, töltődéssel, fáradtsággal, jóérzéssel.

Köszönjük Laci!

2009.július 19.
tigriske