aedc77
105325
3d7a3c
e4f3d1
tavasz
2012 március2014 március2011 december2013 március2011 december2014 december

Nem tudja a jobb kéz

Szerző:
Admin
2009 szeptember 10 19:51
Az erdőgazdaságok talán nem mindig cselekszenek ésszerűen?

A múlt héten (09.05) rendezték meg a Forrás Túra a Visegrádi hegységben nevű jelvényszerző programot, amelyen harmadmagammal részt vettem. Olyan tipikusan sétafikás módon: az élmény kedvéért, nem a díjért. Igazából be sem neveztünk, csak lehörpintetünk egy-egy sört az indulási helyen, aztán szintidőn belül végigjártuk az egészet. Köszönet a szervezőknek, tetszett az ötlet! Szimpatikusak voltak a pontőrök, jól elbeszélgettünk velük.

 
Ám nem erről akarok írni, ez csak a téma apropója. Az útvonal szép helyeken át vezetett, s kb. rövidebb, 32 km-es táv felénél elérkeztünk a Sikárosi-réthez, a Szilágyi-Bernát forráshoz. Ez egy időszakos forrás, kellemes pihenőhellyel a fáradt vándor részére. Sajnos most eltereltek minket, mivel jókora gépekkel épp bontottak, eltakarítottak valamit a helyszínen.
 
Kíváncsiságtól hajttatva megkérdeztem a közelben parkoló munkagép egyik munkását, hogy mi az, ami történik?
 
Kiderült, hogy a Pilisi Erdőgazdaság engedélyt adott filmforgatásra, s most a forgatás végeztével szétbontják a díszletként szolgáló építményeket.
 
Jobban megnézve a vesszőfonatból készült tetszetős jurtákat elgondolkodtam, hogy vajon ki és miért egyezett meg így a filmgyártóval? A jurtákat – a film szerint – nád fedte. Ez gyúlékony, megértem. Logikus, hogy eltávolítják, nehogy valaki véletlenül felgyújtsa. Ám az építmények váza kora középkori hangulatával teljesen beleillett a tájba. A leszedett nádfedelet megfelelő anyagokkal pótolva fantasztikus esőházak lehettek volna. Persze az egyéb díszleteket (köcsögöket, fegyvereket, korabeli eszközöket) ettől el lehetett volna vinni, de a házikók maradhattak volna, ha az erdőgazdaság részéről valaki végiggondolja a döntést, mielőtt aláírná.
 
A Filmgyártó – nem tudom, melyik cég volt – sejtésem szerint örömmel hagyta volna ott a kis kajibákat, hiszen a szétbontásuk, elszállításuk biztosan többe került, mint az alapanyag, ami ott maradt volna. Ez így puszta pazarlás volt, kidobott pénz.
 

Jó volna tudni, hogy a megfelelő székekben miért nem olyanok ülnek, akik rugalmasan tudnának dönteni, nem csak begyakorolt, jóváhagyott sémák szerint. Illetve lehet, hogy megfelelő emberek vannak megfelelő poszton, de az biztos, hogy hiányzik a kommunikáció, a kezdeményezőkészség.