aedc77
105325
3d7a3c
e4f3d1
foldnap
2006 szeptember2006 június2012 december2012 december2010 szeptember2013 március

Budakeszi Erdészeti Arborétum

Szerző:
Borostyanfa
2013 július 10 16:42
Séta a Budakeszi Arborétumban, kissé körülményesen megszerzett engedély alapján, az Erdészet által jelentősen korlátozott létszám mellett, sokszoros túljelentkezéssel. Csodaerdőben jártunk, ahol még iránytűvel és más okossággal is könnyű eltévedni. Ősszel megismételjük!

Néhány éve egy igencsak népes családi esemény kapcsán jutottam el a Budakeszi Erdészet egyik, igencsak természetközeli rendezvény-termébe. Messze a környék településeitől, csodaszép erdőség, illetve arborétum közelében találtak a rendezők egy alkalmas, kánikula idején is elfogadható klímájú helyre, amely utólag is igen szerencsés választásnak bizonyult. Az épülettől pár száz méterre alkalmas szállás is adódott, mégpedig néhai Kádár János egyik vadászháza, ahol puritán ötcsillagos szobákban, jakuzzi szolgáltatás mellett lehetett kipihenni a fáradalmakat.

A hazai arborétumok tipikusan a „valakinek a valamije” kategóriába tartoztak az alapításuk idején. Azaz többnyire valamely kastély körüli igényes díszkertként létesültek talán száz, kétszáz éve, és csak korunkban váltak arborétumokká. Idővel ugyanis a díszkertek a történelem viharában kissé átalakultak, például a kastélyból mindössze egy emlékfal maradt (Alcsút), vagy a kastély ugyan megmaradt, de a díszkert „ideiglenesen” katonai területté vált és lényegében megsemmisült (Keszthely). Ahol részben vagy egészükben megmaradtak a díszkertek, azokat a hálás utókor utóbb arborétumokká nemesítette.

A Budakeszi Arborétum ezektől lényegében különbözik, és nincs szó valamely kastélyról és száz évekről. Ez ugyanis egy roppant különös erdő, olyan, amilyen a természetben sehol nem fordul elő, ez a kutató, kísérletező ember műve. Az arborétum most 55 éves és ebben a vonatkozásban is és látványban is igazi különlegesség. Eredetileg teljesen zárt, üzemi terület volt, ahol különféle erdészeti kutatások, kísérletek, speciális erdészeti munkák folytak, de ma már mód van a terület megtekintésére is. Az arborétum területét ugyanis néhány éve megnyitották az érdeklődők, a nagyközönség előtt, ám meghatározott feltételek teljesülése mellett. Mindenek előtt a látogatáshoz előzetes engedélyt kell kérni, továbbá csakis egyeztetett időpontban lehetséges a látogatás, kizárólag szakvezetés és kötött látogatói létszám mellett. Az arborétumban ugyanis szakmai munkák folynak, esetenként nagy számú vendég szakember bevonásával, és ilyesféle esetekben az arborétum nem látogatható.



Mintegy három éve könnyen megkaptuk az engedélyt, és igazán kitűnő szakvezetés mellett, nagyszerű élményben volt részünk. De ez nem mindig ilyen egyszerű! Idén, még a tavasz vége felé, az elkövetkezendő nyári túrákra gondolva, eszünkbe jutott, hogy a jórészt árnyas, sétautakkal felszabdalt, asztal simaságú, gyönyörű arborétum jó túracélpont lenne, bármilyen időjárás mellett is. Így hát május végén látogatási engedélyt kértünk. A meglepetés ekkor következett. Anikó, a nejem, számtalan telefonhívás, ügyezés után végül addig jutott, hogy legközelebb júliusban van szabad időpont, mert akkora szakmai és egyéb forgalom van mostanában az arborétumban. Szerencsére sikerült korábbi szakvezetőnkkel, Apatóczky István erdésztechnikus úrral, a Budakeszi Erdészet nyugalmazott műszaki vezetőjével megállapodnunk a látogatást illetően, így a túrát és annak feltételeit meghirdettem. Az Erdészet egyik feltétele volt az, hogy a látogatói csoport legfeljebb 30 fős lehet. Ebből bizony problémák adódtak.

A túrára ugyanis nagyon sokan jelentkeztek, messze meghaladva az engedélyezett létszámot. Többen kifogásolták és nem fogadták el, hogy a látogatói létszám kötött, ugyanis a többi hazai arborétum esetében ilyen megkötés nincsen. Azaz, a belépőt megváltva, minden érdeklődő szabadon megtekinthet bármely arborétumot a nyitva tartási időben, kivéve ezt. Tekintettel a jelentős érdeklődésre és a számos hoppon maradt, kései jelentkezőre, a látogatást ősszel, a lombok színesedésekor meg fogjuk ismételni.

A második világháború után az arborétum eredetileg még kopár területén állattenyésztő telep létesült. Tekintettel arra, hogy a területen a vízellátás a mai napig nem igazán megoldott, az állattenyésztő telep megszűnt, és a területet 1949-től az Erdészeti Tudományos Intézet kapta meg. Az Intézet az utólag bekerített területen kísérleti erdőtelepítést végzett, a hazai közjóléti használattal is (turistákkal, bringásokkal stb.) terhelt erdők legcélszerűbb telepítési körülményeit kutatva. Az arborétum funkció 1958 körül került szóba, és 1959-ben pedig már megkezdődött a terület átalakítása erdőszerűen nevelt gyűjteménnyé. Az egyre tetszetősebb állomány 1978-ban területi védettséget, majd mára fokozottan védett státuszt kapott. A mintegy 55 éves erdősítés, illetve mára már arborétum a hazai erdőtelepítések optimalizálását segíti, tekintettel a különféle őshonos vagy betelepített fajták hatalmas (ezer feletti!) választékára és a klímaváltozás hatásaira. Az ezzel kapcsolatos kutató munka indokolja a bejelentkezéses látogatást és a létszámkorlátozást. Mindezeken túl a roppant változatos, ám a hétköznapi túrákon megszokott, az erdőszerűnél általában jóval tömörebb, számtalan helyen úgyszólván átláthatatlan telepítés, a szakemberek számára teljességgel szükségtelen jelzőtáblák hiánya a látogatók tájékozódását vezető nélkül megnehezíti, szinte lehetetlenné teszi.

Július hatodikai arborétum-túránk remekül sikerült. Az időjárás kegyes volt hozzánk, a Nap ragyogóan sütött, ám a meleg, főleg még reggel, elviselhető volt. Apatóczky úr, az arborétum kiváló ismerője, akinek szinte az arborétum minden egyes fája a személyes ismerőse, a területen rengeteg érdekes történeti, botanikai részlettel, információval látott el bennünket. Szinte minden fáról, cserjéről tudott valami érdekeset, jellemzőt mondani. Kiderült, hogy a legtöbb, azonosnak tűnő, hazai faféleség számos változatban és eltérő tulajdonságokkal fordul elő erdeinkben. Nem mindegy tehát, hogy adott esetben a telepítés például a legalább tíz féle, ilyen vagy olyan tölgy, cser vagy egyéb fafaj közül éppen melyikkel történik.

Gyönyörű sétányokat és üzemi utakat alakítottak ki a telepítés és az utólagos alakítások során, de utóbb már gondoltak a látogatók (pl. a gyerekek, a fiatalok) igényeire is, így füves focipályát is láthatunk az arborétumban. Emellett találunk szabadtéri, ám hatalmas tetővel fedett, asztalokkal és padokkal ellátott erdei pihenőhelyet is, ami például egy szabadtéri társas összejövetel céljára is igen alkalmas. Tűzrakó hely, a fészerben száraz tűzifa is a vendégek rendelkezésére áll.

Annak ellenére, hogy gyakorlatilag legtöbbször az ismertetést hallgatva csak ácsorogtunk vagy ide-oda sétáltunk, az arborétum megtekintése, különösen az ebédidő tájára már alaposan elfárasztotta a társaságot. Közben persze alaposan fel is melegedett az idő. Sebaj, őszre, amikorra a lombok már elszínesednek, visszatérünk, és aki erről a mostani látogatásról lemaradt, pótolhatja ezt, és pompás színeiben tekintheti meg majd a Budakeszi Arborétumot.













A látogatás végén elsétáltunk az arborétumon kívül az erdészeti terület egy másik pontjára, néhai Kádár János egyik ötcsillagos, jakuzzis, Csergezán festményekkel ékesített, a puritanizmust némileg nélkülöző vadász-vendégházának megtekintésére (lásd fentebb). A ház kívülről kissé mást mutat, nem éppen vadászház szerű, hanem egy szocreál, Balaton-parti vállalati- vagy SZOT-üdülő benyomását kelti. A manapság exkluzív vadász vendéglőként és -szálláshelyként szolgáló építményben éppen esküvői előkészületek folytak. Mi pedig odaálltunk a homlokzat elé fényképezkedni.